Szeged

Szeged a Dél-alföldi Régió Központja, Csongrád megye legnagyobb, 167 ezer lakosú városa a Tisza és a Maros folyók torkolatánál található. Az M5-ös autópálya Budapesttől Szegedig 170 km, melyen továbbhalad a forgalom Szerbia irányába, a határt Röszkénél léphetjük át. Románia felé Kiszombor a legközelebbi határátkelő Szegedtől 30 km-re, melyen Csanád, Nagyszentmiklós és Temesvár felé folytathaja útját a turista.
Ajánlott sétaútvonalak:
1. Szegedi Szecessziós Séta

Első állomása a Szegedi Tourinform Iroda. Kérjük, sétáljon az irodából a térre és a nagykapun kilépve balra tartson!
A Tourinform Iroda épülete, amely előtt Ön áll a Vajda ház, Hoffer Károly terve alapján készült 1867-ben. A földszintjén klasszicista elemeket tartalmazó épület emelete romantikus stílusú. Főhomlokzati vasrácsos erkélyének korlátjára támaszkodva Balázs Béla, a példakép Dugonics András szobrát szemlélte. Balázs Béla Szegeden született 1884. augusztus 4-én. Költő, író, filmesztéta, filmrendező a XX. századi magyar kultúra egyik meghatározó egyénisége volt. Barátai között említhetjük Bartók Bélát, Kodály Zoltánt és Lukács Györgyöt, akik vendégként gyakran megfordultak nála. A Vajda házban a turisztikai információs irodán kívül cukrászda, vendéglő, olasz, francia, román kultúra háza, valamint a Pince-színház működik.

A sétáljon tovább az előző instrukció alapján még 50 métert az első utcáig és 2. állomásként javasoljuk a Dugonics tér – Kárász utca sarkán való megállást balra bekanyarodva a Kárász utcára.
A sorban jobbról az első, pontosan a zenebohóccal szemben az Ungar-Mayer ház, mely 1910 és 1911 között épült szecessziós stílusú palota, Magyar Ede építész egyik legszebb alkotása, melynek saroktornyát karjukkal egymásba fonódó hölgykoszorú díszíti. Az építtetők, Ungar Benő és Mayer Áron bérházat és kávézót álmodtak erre a helyre. A terv statikai részének számításait a Szent István téri víztornyunk mérnöke, Zielinski Szilárd végezte el. A földszinten kialakított zenés Corso Kávéház a párizsi hangulatokat idézte, majd 1926-tól, mint Dreher Sörcsarnok fogadta vendégeit. Ma bankfiók működik benne. Kligl Sándor szegedi szobrász, az „Utcai zenész” című szoborcsoportját, mely kedves fotótéma a sétáló vendégeink számára. A Kárász utcában a Klauzál tér felé nézve 2004-ben az Európai Unió műemlékvédelmi díjával, Európa Nostra-díjjal elismert belvárosnak, a díszburkolatos sétánynak és épületeinek jól sikerült restaurálásában gyönyörködhetünk. A belváros ezen épületei a historizmus, a korai eklektika és szecesszió stílusjegyeit hordozzák magukon és alkotnak egységes és védett képet a XIX. század közepének és a XX. század elejének városépítészetében. Az Európa Nostra-díj plakettjének bronz másolatai a Kárász utca és a Klauzál tér több épületén láthatók.

Sétáljunk tovább a Kárász utcán, és álljuk meg az első keresztutca középpontjában.
A Kárász és a Kölcsey utca kereszteződésében középen megállva a járda szintjében a talpunk alatt Szeged régi erődítményének az alaprajzát láthatjuk vörös gránitba vésve. A mai Szeged helyén lévő ókori település a Tisza és a Maros folyó torkolatánál gazdaságilag és hadászatilag is fontos területen helyezkedett el. E két természetes útvonalon aranyat, ezüstöt, sót, fát, követ szállítottak. A római kori település neve Partiscum volt.
Az épületek sorában a már megismert Ungar-Mayer ház folytatásában az Új-Wagner ház szép, szecessziós homlokzata látható melyen az 1904-es építési dátum is olvasható. Itt forduljunk balra a Kölcsey utcába, és a sarokig sétáljunk 100 métert. Itt találjuk a bal sarkon Szeged város és talán az ország legszebb szecessziós épület, a Reök-palotát Először az I. Világháborús lovas szobor mellett álljunk meg, mert így jó rálátás van az épületre. A 3. Szegedi Huszár Ezred az I. Világháborúban szinte teljesen „elvérzett”, a megmaradt néhány bajtárs állíttatta az elesett társaik emlékére! Ha megnézték a palotát kívülről, érdemes a benne lévő kiállításokat megtekinteni!

A Reök-palota. Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván vízügyi mérnök és családja részére készült el a magyar szecessziós építészet egyik meghatározó alkotása. Az épületet Magyar Ede tervezte. A homlokzaton alkalmazott növényi ornamentika a lépcsőházban is folytatódik. A lépcsőház kovácsoltvas munkáit Fekete Pál szegedi díszkovács készítette Magyar Ede rajzai alapján. A palota legnagyobb, tizenkét szobás lakását a nyolcgyermekes Reök Iván lakta családjával. A többi lakást földbirtokosok, tisztek, tanárok bérelték. Kiss Ferenc „a szegedi erdők atyja” is lakott itt. Az épület földszintjét üzletek foglalták el. Magyar Ede tervezőirodát rendezett be a házban. 1913-ban alapította ernyő- és fűzőkészítő üzemét Berta Fleischmann, a későbbi Steiner Józsefné. Jóval később, 1933-ban étterem nyílott, mely idővel kocsmává alakult. Mivel időközben a huszár szobrot is felállították, ezért ismert volt „A huszárhoz” nevű vendéglő. Vadász-kocsmaként szintén ismerték, amely elnevezés Vadász Istvánnéhoz kapcsolódott. Az államosítási utáni évtizedekben bisztrót és talponállót működtettek. A nem hivatalos elnevezés ekkor is a huszár szoborral került kapcsolatban, mert évtizedeke keresztül „Lófara” volt a neve. A közelmúltban a földszinten egy bankfiók, hűen az épület stílusához egyedi, szecessziós belsőt teremtett. Ezután egy végzetes csőtörés következtében ki kellett lakoltatni a bérlőket és a földszintről a bankot is. Több évi kényszerbezártság után az épület legújabb restaurálását 2007. augusztus 17-re fejezték be. A Reök palota nagy részében végre méltó funkciót tölt be. Eredeti nevéből mozaik szót kreálva Regionális Összművészeti Központ lett. Elsősorban képtár, de terveznek irodalmi, zenei, egyéb művészeti programokat, esteket. A nyitókiállítás „Szépség és fájdalom” címmel Goya, Blake és Kondor Béla műveiből nyílt, melyet nagy közönség-érdeklődés kísér.
Magyar Ede a magyar szecesszió kiemelkedő építésze volt, akit „magyar Gaudínak” is neveznek. Orosházán született 1877. január 31-én. Édesapja Oszadszki Mihály asztalos, akinek harmadik gyermeke. Ede alig hároméves, amikor a család felvette a Magyar vezetéknevet. Építőmesteri képesítést szerzett a Budapesti Állami Felső-építőipari Iskolában, 1901-ben, és ambícióval telve látott munkához Temesváron, majd Szegeden. Először apósával dolgozott együtt, majd rövidesen önállósította magát, és mindennemű kőműves-, csatorna és támfalépítési munkát elvállalt, csakhogy megvalósítsa dédelgetett vágyát: azt, hogy építész-tervező lehessen. E cél érdekében többször utazott külföldre, és igyekezett helyszínen tanulmányozni nem csak a hazai, de a legújabb külföldi alkotásokat is. Az építőipar a századfordulót követő években ismét fellendülőben volt, így Magyar Ede tervezői pályáját gazdaságilag kedvező időpontban kezdhette. Huszonkilenc éves volt, amikor néhány megépült munkája alapján megbízást kapott a Reök palota tervezésére. 1907 novemberére, alig másfél év alatt az épület elkészült igényes kivitelben, túlnyomórészt helyi művészek és mesteremberek közreműködésével. A palota megalkotásával Magyar Ede megalapozta hírnevét Szegeden, és sorra kapta a feladatokat, főképp lakóházakra. 1909-ben országos tervpályázat nyerteseként kapott megbízást az 1400 fő befogadóképességű kaposvári színház tervezésére. A város rendkívül csekély összegből (140 ezer korona), de roppant gyorsan kívánta megvalósítani a saját társulat nélküli, erősen túlméretezett színházat. Építése 1910 januárjában kezdődött, 1911 áprilisában már megtartották a vasbeton szerkezetek teherpróbáját. A szeptember 2-án felavatott épületről a korabeli sajtó "Szegedi építészek remekműve" címmel számolt be. Magyar Ede társa a tervezésben Stahl József volt, a kivitelező a Melocco és társa cég. Magyar Ede nagyon fiatalon, 35 éves korában halt meg 1912. május 5-én, magánéleti konfliktusok közepette, tragikus körülmények között.

A Reök-palotától folytassuk az utunkat. A kijáratától jobbra a sarokig, induljunk arra, amerről jöttünk és 10-15 méter után balra fordulva a villamos megálló előtti gyalogátkelőhelyen menjünk át a Tisza Lajos körúton és ott jobbra tartva haladjunk. A szemben lévő mellékutca a Gogol utca, ide ne térjünk be, hanem a 2. sarok után jobbra, a Gutenberg utcába folytassuk a sétánk. Kb. 250 méter után kereszteződés, majd tovább egyenesen még 50 méter és már látjuk az Új zsinagóga vaskerítését. Haladjunk tovább, mintha meg akarnánk az épületet kerülni. A Jósika utca sarkán jobbra és azt követően már látjuk a bejáratát. Nézzük meg kívül belül az épületet, ne sajnáljuk a ráfordított időt, mert felejthetetlen esztétikai élményben lesz részük.

Az 1897-ben kiírt tervpályázatot Baumhorn Lipót (1860-1932) nyerte meg és szerezte meg a jogot a hitközség székház és az Újzsinagóga építésére. Baumhorn Lipót 24 zsinagógát tervezett a történelmi Magyarország területén. A legjelentősebb alkotása kétség kívül a szegedi. Kiemelkedők még az újvidéki, nagybecskereki, fiumei, brassói, temesvári, szolnoki, egri, losonci, stb. zsinagógák.
A szegedi zsinagógát 1900. augusztus 7-én kezdték el építeni. 1903. május 19-én avatták fel. Hazánk második legnagyobb zsinagógája: 48 m a hossza, 35 m széles, 48,5 m magas, belmagassága 32m. Baumhorn a tervezés idején visszanyúlt a mór stílushoz, ennek fő oka a lehetett, hogy a hispániai mór uralom időszakát tekintették az európai zsidó élet és tudomány fénykorának. A 20. század elei divatos építészeti stílus, a szecesszió megjelenik a zsinagógán. Az ornamentika alapját képező szentföldi növények stilizálását Löw Immánuel (1854-1944) instrukcióinak a figyelembe vételével, az épületen Baumhorn alakította ki. Löw Immánuel volt az akkori rabbi, aki nemzetközileg elismert botanikusként jelentette meg 1924-ben Die Flora der Juden c. művét, amelyet 1924-től 1934-ig 4 nagy terjedelmű kötetben adtak ki.

Belépve az épületbe, az előcsarnokba érkezik a látogató. Itt a zsidó szokás tiszteletben tartása végett a férfiak fedetlen fővel, a nők pedig fedetlen vállal, mély dekoltázzsal, és térden fölül érő szoknyában nem mehetnek be! Az ismertetőt érdemes mindjárt a bejárattól jobbra lévő, építésre vonatkozó tartalmú emléktáblánál kezdeni, majd folytatni a bejárattal szemben balról, Steimetz Herman (Ben Slómó) verse előtt.

A zsinagóga előcsarnokába belépve jobbról a falon az építés idejét tanúsító márványtáblába az alábbi információkat vésték: „Épült MCMIII I. Ferenc József király uralkodásának XXXV. évében Baumhorn Lipót műépítész tervei szerint. Felavattatott 1903. május 19. Isten dicsőítésére szentelt ez a hajlék a hitközség lelkipásztorának Löw Immánuel Dr. főrabbinak buzgalmát hirdeti, ki a tervezőt eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelkesíté!”

Az előcsarnok eredetileg az istentiszteletre gyülekezés helye volt. Itt történt a menyasszony lefátyolozása, aki csak ekkor, házasságkötésekor léphetett be (lefátyolozva) a zsinagóga csarnokának földszinti részébe. 1947-től ez a hely hivatalosan is átértékelődött, amikor a holokauszt áldozatainak állítottak itt emléket. Az emlékezés csarnoka lett, melyben elolvasható magyarul és héberül Steimetz Herman, héber nevén: Ben Slómó verse.
Az előcsarnok két oldalfalán és a pilléreken az áldozatok nevei olvashatók. Közel 2000 ember neve, akiket azonosítottak. És van még mintegy 1000-1200 névtelen, akiknek nevei hiányoznak a táblákról. A bal oldali belső falmezőn lévő, emléktáblán ez látható:
„3000 Délvidéki Mártír
Testvéreink Emlékére
Akiket Szegedről hurcolt halálba a fasiszta őrület.”
„Óh bárcsak gyászotok és keservetek
A mindenség egébe térne meg,
S lebegne Nemzedékről nemzedékre” Bialik

A holocaustnak 550-600 ezer magyarországi zsidó áldozata volt, a világon összesen mintegy 6 milliónyi zsidót irtottak ki. Két oldalán az előcsarnok, un. hátsó kis kápolnákban 1-1 fekete márványborítású koporsó látható, a magyar zsidó áldozatoknak állítva emléket. A koporsók üresek, jelképesek
Ezek után lépjenek be a templomba, és egészen az oltár előtti karzat emelvényéig kell menni. Ajánlott a padokba, azoknak első soraiba helyet foglalni, s így itt folytatni a nézelődést:

Fedetlen fővel nem léphetünk be a zsinagógába. A fej befedésének az egyik oka, a szemérmesség, a másik, hogy nem akarták más népek szokásait utánozni. A főpapi fejfedő eltávolítása a fejről a tisztelet megvonását jelentette (Ezékiél) 21.31. A hűtlenséggel vádolt asszonyról szól: „És bontsa ki az asszony a haját” Mózes IV. 5.18./, ezért lett a fedett haj a tisztesség és a tiszteletadás jele.
Az 1903. május 19-én felavatott zsinagógában, 1340 ülő-hely van, melyből 740 a földszinten, 600 a karzaton található.
A zsinagóga épülete összhatásában, megjelenésében a mór–szecesszió stílusjegyeit viseli, de ezek mellett, belsejében, a stílusok keveredése miatt inkább, eklektikusnak hat. A karzatot tartó 3-szor 4, összesen 12 db kockaformájú oszlopfej a román, az oltár feletti bordázat a gótikus, a kupola-külső, valamint belül az oltárfal felett lévő kicsinyített mása a barokk, a gömbháromszögek (csegelyek) a bizánci stílust, míg az emeleti karzat alján a szőlő és füge, valamint a karzat előlapján lévő rózsa motívumok már a szecessziót jelenítik meg. A sokféleség, a stíluselemek különbözősége ellenére nem zavaró, mert a festésnél használt három domináns szín (a tört-fehér, a világoskék, az aranysárga) egy nyugodt harmóniát, egymásba olvadó, szemet pihentető egységet teremt. Ez egészül ki a mellékszínekkel: a világoszölddel, és a márvány-oszlopok rózsaszínével.
Az oltár felé tekintve a három szín keveredésében fő hangsúlyt a világoskék kapott. Ez a szín az igazság, a gyógyulás, a nyugalom, a stabilitás, a békesség, a harmónia, a bölcsesség, a bizalom, a higgadtság, a védelem, a biztonság, a hűség kifejezője. Feltekintve a diadalívre olvasható: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”, az idézet Mózes III. könyve 19.18 alatt a Szent Bibliában magyarul pontosan így hangzik: „Bosszúálló ne légy és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeresd felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.” A mózesi könyvek – Mózes öt könyvének nevezett mű – mely a keresztény kánon szerinti Ótestamentum elején található, történeti és elbeszélő részek összeszerkesztésével alakult ki. Többségében törvényeket tartalmaz, így a zsidó elnevezése Tóra (törvény)
Az oltár középpontjában a frigyszekrény áll (frigy – szövetség, az Isten és az ember között. A szegedi zsinagóga frigyszekrényének ajtaja nílusi akácból (sittim) fából készült, ami arra emlékeztet, hogy Mózes frigyládájának ugyanilyen fa volt az anyaga, melyben a kőtáblákat is őrizték. A frigyszekrény ajtószárnyait sárgaréz pántok fogják össze, amely pántok formájában a bibliai izsóp növény fedezhető fel. Az izsóp gyógynövény, amely illóolajat, cseranyagot és keserűanyagot tartalmaz, és szerepel a Tórában, a Zsoltárok könyve Dávid bűnbánati imája 51.9. versben olvasható: „Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.” Az izsópról tehát az alázatosság és a tisztaság szimbóluma.
A szegedi zsinagóga frigyszekrényének belső üvegfala az égő csipkebokrot ábrázolja. Az égő csipkebokorról Mózes II. könyve 3.2. olvasható.
„2. És megjelenék neki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, imé csipkebokor ég vala; de csipkebokor meg nem emésztetik vala.
3. S monda Mózes: odamegyek, hogy lássam a nagy csudát, miért nem ég el a csipkebokor.”
A zsinagógák frigyszekrényében általában a Tóra tekercsek bordó bársony ruhába öltöztetett, ezüstözött fém rudakra tekercselt széles pergamencsíkok, melyekre héber kézírással Mózes öt könyvét írták le. A Tórából hetente, szombat délelőttönként olvasnak fel egy meghatározott szakaszt, úgy hogy egy év alatt érnek az egésznek a végére, majd a Tóra végig olvasását követően újra előröl kezdik.
A Tóra felolvasása az erre a célra épített tóraolvasó asztalnál folyik. A szegedi zsinagóga tóraolvasó asztalának záróköve jeruzsálemi márványból készült.
A frigyszekrény fölött látható egy szép kivitelezésű örökmécses. Az oltárfalat és a frigyszekrényt csodálatos egységbe olvasztva fedi a kiskupola, mely a nagynak egyszerűsített mása. Ennek elhelyezésével tett eleget az építész, Baumhorn Lipót a zsinagóga főrabbija, Löw Immánuel kívánságának, hogy a frigyszekrény a kupola alatt, mintegy sátor alatt legyen elhelyezve.
A kiskupola mögött található az orgona, melynek eredetijét Wegenstein Lipót temesvári orgonagyártó készítette. A régi orgona csupán 1276 síppal rendelkezett 2 manuálos 24 regiszteres volt, egykori játékasztalát az előtérben állították ki.
Az orgonát 2001-ben felújították. A manuál szám nem változott, viszont 2317 sípjával, 42 regiszterével, a zsinagógában szervezendő hangversenyek fontos eszközévé lépett elő. Az oltár előterében négy db hétágú menóra látható. Ilyenek állhattak a jeruzsálemi szentélyben, melyet i.sz. 70-ben Titus leromboltatott. A szegedi menórák előképei Titus római diadalívén, domborművön láthatók. Baumhorn lerajzolta őket és azok mintájára öntötték bronzból, mind a négyet féldrágakövek díszítik.

A zsinagóga másik ékessége a kupola, amely a világot szimbolizálja, és kifejezi az ima áhítatának ég felé szárnyalását is. A kupoladobot tartó négy oszlop csegelyein négy aranyszínű mező látható, melyekben kék betűkkel írva négy szó olvasható: munka, tóra (kultúra), jó cselekedetek. A négy szó három olyan tulajdonságot jelöl, melyek az ember erkölcsi alapjai. Minden emberi lét alapja, a Tóra tanítása szerint is, a munka. A kultúra iránti igényt a Tóra szó jelöli, amely nem csak vallási alap, hanem a zsidóság történetének, kultúrájának is a sarokköve. A harmadik tulajdonság a közösségi embert minősíti: mit tesz az embertársai, a közösség javára (jó cselekedetek). A kupola-dobban 24 kisebb oszlop a nap 24 órájára, az időre emlékeztet. Fölötte a csipkebokor fehér virágai a hitet, a kinyilatkoztatást jelképezik. Az oszlopok közeit a talisz, (istentiszteleti imaköpeny) díszíti. A kupola felső acélvázas szerkezetében kék üveg van, amely a csillagos eget ábrázolja, illetve a tér végtelenségét szimbolizálja. A két meghatározó szimbólum: a 24 oszlop (idő), a kék égbolt (tér) jelenti, hogy a világon minden időben és térben létezik. Középen hangsúlyos a Dávid-csillag, amely körül a nap sugarai aranyozzák be az eget.

Ezután ajánlatos a zsinagógában egy kellemes sétát tenni. Az ablaküvegeket oszlopok takarják, és csak úgy láthatók zavartalanul, ha közvetlenül eléjük áll a látogató. A séta útvonala a kezdődjön a jobb oldalon lévő első ablaküveg-csoporttal (a mindennapos munkával), és úgy folytatódjon a kijárat felé haladva az ötödikig. Majd középen előre sétálva lehet folytatni a bemutatást a legnagyobb zsidó ünnepnap, a szombat jelképeivel kezdve, a tizedik ablakcsoportig. Ezt követően a kupola alá kell állni, s onnan az emeleti kétoldali és a bejárat fölötti karzati ablaküvegek motívumainak megismerésével zárni.

A festett ablaküvegek a zsinagógai év eseményeit, ünnepeit örökítik, illetve jelenítik meg. Az ablakok üvegei túlnyomórészt eredetiek. A II. világháború a zsinagógában nem okozott komoly károkat, így a Roth Miksa műhelyében készült üvegképek teljes szépségükben láthatók.
Az 1. ablakcsoport a mindennapi munkának állít emléket. Két oldalsó ablaküvegen a tüskés, szúrós növények (a kék eryngium) a gyötrelmes, kemény munkára utalnak. A középső üvegen a faeke, mellette a búzakalász, a munka értelmére utal. A háromívű felső részen kétoldalról indítva 6-6 bogáncsvirág egy-egy búzakalász közbeiktatásával a 6 munkanapot, a kalász a szombatot (ünnepet) szimbolizálja. Az ablakszegélyek liliomos díszei a Hasmoneus pénzekről vett motívumok.
A 2. ablakcsoport a Peszahnak, az egyiptomi szolgaság végének és az onnan való kivonulásnak állít emléket. Peszah az „elkerülés” ünnepe, mivel a 10. csapás elkerülte a zsidók elsőszülötteit. Ez a nap a kovásztalan kenyér ünnepe is, mivel az állandó menekülés miatt csak napon szárított kenyeret vihettek magukkal. A kép alsó nagy mezejében a Vörös tenger partján élő papirusznövények a szárazlábbal való átkelés csodájára utalnak. Fölötte az ünnep négy serlege, majd a csúcsban ősi, egyiptomi vályogra felállított szédertál látható.
A 3. ablakcsoport a oldalbejárati ajtó fölött a gránátalma piros virága a bűnöket, míg a fehér liliomvirág az erkölcsi tisztaságot jelképezi, fölöttük a kosszarvak (kürtök vagy sófárok) az újévet. A Ros Hásáná a világ teremtésének évfordulója, alapeszméje a vallási életet élő lélek megújhodása.
A 4. ablakcsoport a sátrak ünnepe. A lenti nagy mezőben két pálmaág között a sátor látható. Ilyenekben laktak a zsidók a 40 évi pusztai bolyongás idején. Fölötte az ünnepet jelző felírat etrogok között. (etrog = citrusféle az ünnepi csokrot négy alkotó növényének az egyike.) Az ablaküveg legfelső részén a hét napjainak körmenetét a szivárvány színeiben hét koncentrikus kör ábrázolja.
Az 5. a szabadság és örömünnep ablakcsoport alsó középső részén Juda Makkabi kék-fehér színű harci lobogója a szír-görög uralom alól való felszabadítás jelképe. Tőle balra egy nyolcágú hanukka gyertyatartó (mécses) látható, melynek alján nyolc láng ég, a kilencedik jobbra középen látható. Ez kapcsolódik az olajcsodához, a templom újraavatásával kapcsolatosan. A jobb oldali alsó nagy mezőben az Eszter-tekercs látható. A perzsiai szolgaság idejét idézi, amikor Hámán, Ahasvérus (Xerxes) főminisztere, a zsidóság kiirtásának napját sorshúzással (Purim) jelölte ki. Eszter a zsidók vezetőjének Mordekhájnak a nevelt lánya, a királynak, Xerxesnek a második felesége feltárta férje előtt zsidó származását, és irgalomért könyörgött népének. A király megbocsátott feleségének, annak nevelőapját főminiszterré nevezte ki, a vádló Hámánt és fiait felakaszttatta. Az Eszter-tekercs tekercs képe fölött Mordekháj óperzsa koronája látható. A középső ablaküvegen, a Makkabeus lobogón a két kék sáv a Nílust és az Eufráteszt, a zsidóság ókori történetének színtereit jelképezi, fölötte a győzelem nyitott pálmaágai láthatók. A hanukka olajmécsese fölött egy lepecsételt olajos korsó látható.
A 6. ablakcsoport a mindennapos munkával szemben a legjelentősebb zsidó ünnep: a péntek este és a szombat jelképeit tartalmazza. A szombat nevét a nyugalom szótól nyerte, s e napra rendelt vallásos nyugalom már péntek este naplementével kezdődik és tart a szombat esti naplementéig. A három ablaküveg jobb oldalsóján a péntek esti kalács letakarva, rajta a serleg, amely a bor jelenlétét szimbolizálja. Fölötte a péntek esti csillagos függőmécses látható. A középső mező alsó részén a felszerelt Tóra tekercs héber hangjegyek alkotta keretben látható. A Tóra vörös bársony ruhácskába van öltöztetve, rajta korona ezüst csengettyűkkel és ráakasztva kéz formájú mutatópálca, fölötte a nappali kiddus-serleg szőlőfürtök között található. Baloldalon a szombat esti havdála (elválasztás) serlege, a csonkra égett gyertyával az ünnep végét sejteti, a fölső mezőben az illatszerek tornyos tartója figyelhető meg.
A 7. ablakcsoport a Savuot (a hetek ünnepe) a Peszah második napjától hét hétre következik (A keresztény világban Húsvét vasárnapjától számított hetedik hét Pünkösd vasárnapja, ezért nevezik gyakran (de helytelenül) a Peszahot zsidó Húsvétnak, míg a Sovuotot zsidó (pünkösdnek) A legalsó nagymezőben a frigyláda anyagára utaló nílusi akác (sittim) virágzó ága, fölötte az ünnepet megjelölő felírat olvasható. A legfelső részen, felhőkön Mózes kőtáblái láthatók.
A 8. ablakcsoport az engesztelés napjának (jóm kippur) az emléke. Az egész napos böjt miatt a keresztények „hosszúnapnak” is nevezik. Az ajtó fölött lévő piros és fehér virágokat már a másik oldali bejárat fölött ismertettük. A kosszarvak helyén sugarakkal díszített szöveg „szólachti” (megbocsátottam) olvasható.
A 9. ablakcsoport a Tóra ünnepe. Ezen a napon fejezik be és kezdik újra a Tóra olvasását, ezért a kép alsó részén a nyitott Tóra látható. A jobboldali alsó képen Ráhel mauzóleuma van. A kép felső részén a szüret őszi idejét a gránátalma, a füge, a datolya, a szőlő és az olajbogyó jelzi.
A 10. ablakcsoport gyászünnep (tisá b’áv), az első és második szentély pusztulása áv hónap 9-én történt (Kr.e. 586., és Kr.u. 70.). A középső nagymezőben a jeruzsálemi szentély maradványa a „siratófal” látható, a gyász ciprusai és borostyánkeret díszítik, míg a kétoldali, alsó, nagy mezőkben a pálmák a Szentföld virágkorát idézik. A két szélső ablaküveg felső csúcsán a szétszóródás jelképe az „ördögszekér” látható, a középső felsőn, a jerikói rózsa, amely a feltámadást hirdeti.
Az oldalsó karzatok felett (az emeleten) lévő ablaküvegek motívumai átellenesen ismétlődnek. Az oltárral szemben állva a jobb oldali alsó (déli oldal) ablakainak motívumai a baloldali (északi) emeleti részen ismétlődnek meg. Tartalmában újabb motívumok hátul a bejárati karzat fölött (a nyugati vége) találhatók. Ezek a történeti visszaemlékezés ablakai. A Középső két ablaküvegen, alul a régi és az új zsinagóga képe látható. A régi zsinagóga épületénél jól kivehető az oldalánál kikötött csónak, melyen 1879. március 12-i szegedi nagy-árvízkor a berendezési tárgyait mentették. Balra a zsinagóga építésekor Rósa Izsónak, a hitközség, hivatalban lévő elnökének a magyar nemesi címere látható. Jobboldalon a Dávid-csillagot az építőmérnök szerszámai alkotják: a körzője, kinyitott szárain keresztben a ceruzája, baloldalon a logarléce, jobboldalon a tuskihúzója. A Dávid-csillag közepében Baumhorn Lipót – az építész – neve látható héber írásmóddal. A képsor fölött a szentély hétágú menóráit, a jerikói kürtöket, és az áldó kezeket örökítették meg. A legfelső részen, a főpap homlokdíszén „Szentség az Örökkévalónak” felírás olvasható. Alatta drágaköves főpapi mellvért, melynek kazettái Izrael fiainak (törzseinek) nevét, illetve magukat a törzseket jelképezik.
A földszinti bejárat két oldalán Löw Lipót és Löw Immánuel emléktáblái láthatók. A két főrabbi életútjának rövid ismertetésére a közelben lévő egykori lakásuknál visszatérünk.

A zsinagógából lépjünk ki és a kerti kijáratnál jobbra fordulva, majd az első sarkon a Hajnóczy utcába ismételten jobbra fordulva haladjunk 50 métert és elérjük a régi zsinagógát.

1837-ben kezdődött meg az Ózsinagógaként ismert zsinagóga építése Lipovszky testvérek, Henrik és József tervei szerint. 6 évvel később, 1843. május 19-én avatta fel Schwab (Löw) Arszlán pesti főrabbi, aki az ország akkori legszebb zsinagógájának nevezte az épületet. Az épület méretei: 16,5x29,9m. A templomban eredetileg 400 férfi és 260 nő számára volt ülőhely. A klasszicista stílusú épület túlélte az 1879-es árvizet. A Hajnóczy utca felőli oldalon, az ajtótól balra és jobbra térdmagasságban magyar és héber nyelvű emléktábla mutatja a Tisza 806 cm-es vízszintjét. Az árvíz után Szeged belvárosát feltöltötték, így a zsinagóga környékén a mainál 1,3 m-rel volt alacsonyabb a járda. Kb. 2 m-es vízmagasság volt a zsinagóga környékén, tehát csak csónakkal lehetett a zsinagógát megközelíteni. Az épület udvari nyugati falán 1924 decemberében elhelyezett fehér márványlap az első világháborúban hősi halált halt szegedi zsidó vallású katona nevét tartalmazza. Az emlékmű héber nyelvű verseit Löw Immánuel írta. Jelenleg alternatív színházi előadások helyszínéül szolgál az Ózsinagóga.

Továbbsétálva a kereszteződés után érik el a Hajnóczy utca 8. számú házat. A Hajnóczy utca 8. számú házon emléktáblák jelölik a két főrabbi, apa és fia egykori lakhelyét: Löw Lipótról és Löw Immánuelről van szó:
Löw Lipót szegedi főrabbi, Löw Mózes és Mayer Borbála fia, 1811. május 29. Czernahorán (Morvaországban) született. A talmudi tanulmányait Trebitschben, Kolinban, Leipnikben és 1829-ben Kismartonban (itt Perls Mózes rabbinál) végezte s e mellett behatóan foglalkozott a héber nyelvvel és irodalommal. 1835-ben rabbi hivatalára héber és német képesítő oklevelet szerzett. Azután Prossnitzba ment, ahol későbbi apósának, Schwab Löwnek a vezetése alatt tanulmányait folytatta, s 1834-35-között, mint tanító működött az újra szervezett talmud-tóra iskolában. 1835-1841-között különböző helyeken tanított, volt házitanító is. 1841-1846-ban Nagykanizsán helyettes rabbi és hitszónok, majd rabbi (itt 1844-ben már magyarul prédikált). 1842-ben, Pesten feleségül vette Schwab Löwnek leányát, Leontint, aki 1851-ben meghalt. A szabadságharcban, mint a Veszprém megyei zsidó nemzetőrök tábori lelkésze vett részt. Hazafias magatartása miatt Haynau 1849. október 15-én elfogatta és az Újépületben két hónapig fogva tartotta. 1850. november 15-én a szegedi zsidó hitközség főrabbijának választották meg. Ebben az állásában működött élete végéig, 1875. okt. 13-án, Szegeden halt meg.
Lőw Immánuel főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író 1854. január 20-án született Szegeden. Egyetemi és teológiai tanulmányait Berlinben végezte. 1878-ban választotta főrabbijává a szegedi zsidó hitközség. Sémi filológiai dolgozataival, hitszónoklataival és botanikai tudományos munkásságával nemzetközi elismerést szerzett. A magyar irodalom és történelem sok nagyságáról (Arany János, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, II. Rákóczi Ferenc, Deák Ferenc) mondott emlék-beszédet, s ezeket nyomtatásban is megjelentette. Magyarra fordította az Énekek énekét. Ő volt az első szegedi gyorsíró. Közreműködött a szegedi Somogyi-könyvtár állományának katalogizálásában. 1927-ben a Felsőház tagja volt. Lőw Immánuel tudós munkássága leglátványosabban a szegedi Új zsinagóga építészetében, stílus-motívumainak megválasztásában, a tervezőnek, Baumhorn Lipótnak adott instrukciókban marad fenn az utókor számára. A fasizmusnak esett áldozatául, deportálás közben Budapesten, 1944. július 19-én.

A városnézést folytassuk a Tisza Lajos körúton. Innen a Hajnóczy utca 8. számtól tovább haladjuk a belváros felé. A sarkon balra tartva a belső körút kereskedő palotái mellett visz az utunk. Az épületek között árvíz előttieket is láthatunk, de zömében a századfordulón épültek. Elvétve azért akad néhány, amely az 1960-70-es évek stílusát mutatja. Két közlekedési lámpa után már az átellenben lévő sarkon látszódik egy régi gőzmozdony, amely jelzi, hogy a mögötte lévő ház a MÁV Üzletvezetőség palotája. Itt keljünk át a gyalogosok számára kijelölt zebrán: a 375-ös mozdonynál vagyunk. Kissé jobbra tekintve a Kiss Ernő utcában látható a városházánk elegáns tornya. A jobb oldalon a saroktól a városháza felé nézve a második ház a Szegedi Papucs Látványműhelye. Érdemes egy kis nézelődésre és papucstörténetre, vagy akár vásárlásra betérni a kis manufaktúrába!
Ha voltunk bent a papucsos műhelyben vissza kell jönni pár métert a gőzmozdonyig és a villamos sínek melletti járdán a lámpás kereszteződésnél átkelni. Ezt a közlekedési csomópontot Anna-kútnak hívják. Itt csordogál a pergola alatt a híres gyógyvíz.

A szegedi kutat 1927-ben fúrták Pávai Vajna Ferenc geológus szakvéleménye alapján, melynek mélysége 944 méter. Az 52 fokos lúgos-jódos víz leginkább gyomorbántalmak, reumatikus illetve izületi betegségek enyhítésére alkalmas. Jód tartalmánál fogva hasznos a Basedow-kór ellen. 1929-ben gyógyvízzé nyilvánították. Az Anna vizet Patzauer Dezső Anna nevű lányáról nevezte el, aki a szénsavval telítve elsőként, 1938-ban hozta forgalomba. A kúttól jobbra tartva a fürdő épülete elé érünk, ahonnan jó rálátás van a szemben lévő szecessziós református palotára és a Kálvin tér közepén magasodó református templomra.

Anna fürdő, vagy csak egyszerűen, köznyelven: gőzfürdő 1896. szeptember 6-án nyílt meg. Steinhardt Antal és Lang Adolf, akik eklektikus de ugyanakkor a török fürdőkre jellemző megjelenéssel (kupolák, és a belső intim térkialakítások) tervezték meg. A 117 m hosszú épület szimmetriáját a női és a férfifürdő kialakítása adta. 1927-ben megtalált termál – gyógyvíz került a vezetékes artézi helyére. Többszöri felújítást követően az utolsó rekonstrukció 2004-ben fejeződött be. Ekkor a szimmetriát már a gyógyászat és a wellness különbözősége jelentette. A mai fürdőt egyrészt a gyógyászati részlege miatt az idősebb korosztály, a wellness miatt, pedig a fiatalabbak keresik.
Református palota a Kakasos – templomszomszédságában, közel harminc évvel későbbi időből egy egészen új stílust mutat be. Magyar Ede nagyszerű eklektikus – szecessziós munkája 1911-re készült el. Az ötszög alakú telken három udvar köré rendezett szárnyakkal éri el a teljes beépítettséget. Az épület földszintjén üzletek, az emeleteken parókia és iskola, valamint bérlakások lettek kialakítva. A bejárat felett lévő műkő szobrok éneklő és tanuló gyerekeket mintáznak, míg a két véghomlokzaton „vetés” és „aratás” képét fedezhető fel. Református, vagy a szegedi polgárok elnevezése alapján Kakasos templom az árvíz utáni rekonstrukció és összefogás szép példája. Tisza Lajos, újjáépítési királyi biztos közbenjárására jelölték ki a templom helyét. A terveket Schulek Frigyes készítette, a kivitelezést, pedig a norvég származású építési vállalkozó Gregersen Guilbrandt végezte, aki maga is református lévén, pl. a mélyen fekvő telek mintegy 2 méterrel való feltöltését saját költségén vállalta. Az ünnepélyes átadásra 1884. május 25-én került sor. A szabálytalan oldalú háromszög alakú telekre Schulek egymással 120o–os szöget bezáró háromlevelű lóherére emlékeztető alaprajzú templomépületet álmodott meg. A református templomok egyik legfőbb eleme az Úr asztala, amit hangsúlyosan az épület mértani középpontjába helyezett, míg a szószék oldalra került, mert azt célszerű falhoz, vagy pillérhez támasztani, már a hangvető miatt is. A neogótikus klinker épület magasra törő ormai és tornyai – szerény mérete ellenére is – méltóságot sugároznak, építészetileg tökéletesen megkomponáltan, harmonikus egységet alkotnak.

Innen a gyalogátkelőhelyen úgy haladjunk tovább, hogy templom jobbról legyen s így érünk be a Vidra utcára, s mintegy 2-300 m gyaloglás után lehet a Szent István térre eljutni és a tér fő nevezetességeit megtekinteni.

Szent István téri víztorony helye a nagy szegedi árvíz előtt – ez a mai Madách utca, Vidra utcával, idesorolva a Szent István teret is – vizenyős, vízállásos hely volt. Példa értékű, hogy az akkor itt élt gyakori állatfajra utal a hagyomány alapján, a vidra elnevezés is. 1880-tól a tér létrejöttétől a szegediek Gabonapiacnak nevezik, jóllehet ez a titulus az árvíz előtti Dugonics és Árpád teret illette meg. A Szent István tér fő építménye és látványossága is egyben a 2006-ban felújított és funkcióiban is kiegészült víztornyot, Zielinski Szilárd tervezte. Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas, teljes egészében vasbetonból készült építmény 1904. év végére épült meg. Szerkezetében és anyagában (vasbeton) a kor technikai színvonalán az országban egyedülálló építmény volt. Az ugyancsak vasbetonból készített zászlótartó rúdjával együtt a víztorony 54,9 m magas. Az újjávarázsolt térnek a pihenő-, és emlékpark jellege a meghatározó a korábbi kispiac funkcióval szemben. A víztorony megtartva az eredeti funkciót turisztikai látványosság is. A benne elhelyezett… ingával bizonyosodhatunk meg, hogy a Föld forog a saját tengelye körül. A fizikai kísérletek egész sorát lehet tanulmányozni hozzáértő szaktanárok vezetésével előzetes megrendelés alapján. A földszinti részen a híres hungarikummal és szegedikummal, a szikvíz (szódavíz) készítés évszázados hagyományával ismerkedhet meg a látogató. A bemutató felsorakoztatja a töltő gépeket, melyek lehetővé tették, hogy a vastag, de míves üvegekbe a vizet szénsavval dúsítsák, ami egyáltalán nem volt veszélytelen foglalatosság. A védőberendezések látványából következtetni lehet arra, hogy a túladagolás miatt olykor felrobbantak az üvegek. A bor és a szikvíz keverési manővere (egyes országokban a bor vizezését törvény büntetei) pedig egy olyan hangutánzó szót eredményezett, amelyet a spricceléskor hallhat a delikvens: csak úgy fröccsen a víz a borban! S ebből lett a fröccs. A keverési arányoknak pedig csak a képzelet szab határt. A sok-sok lépcsőn felkapaszkodva, a víztorony tetejéről nézhetik meg a látogatók Szeged palotáit, a Tiszát, a Marost, az Alföld végtelen rónáját. A Szent István tér felújítása, pihenő parkká alakítása koncepcióban határozták el, hogy Szeged város építésében élen járó, jeles személyeinek emléket állítanak. Így került a térre a víztorony tervezőjének szobra, Zielinski Szilárd szobrát Barta András alkotása. A szegedi szecesszió legkiemelkedőbb alkotóját, Magyar Edét Beliczay Mária mintázta meg. Szeged városrendező főmérnökének alakját Pálfy – Budinszky Endrét, Bánvölgyi László öntötte bronzba.
Elindulásunkkor a tér Dél-keleti oldalán, a Szent Mihály és a Vidra utca sarkán áll a Móricz-ház, melyet Móricz József postatiszt építetett Raichl J.- Ferenccel 1910-ben. A sarok telken lévő épület kékmázas majolika motívumai a szűrhímzésre emlékezteti a nézőjét.

Újabb 2-300 métert kell gyalogolva megtenni a Tisza Lajos krt. felé a Szent Mihály utcán át, és annak túl oldalán az újabb gyönyörű, szecessziós gróf palotával szemben kell megállni, és onnan csodálni a palotát, az Arany János utca ős ginkóit.

A szecessziós stílusú Gróf Árpád palotát 1912-13 között Raichl J. Ferenc tervei szerint épült. Gróf családi lakóházat rendelt meg, Raichl pedig csodálatos érzékkel tervezett maradandó palotát, ahol egyesítette a modern gondolatokat a hagyományokban gyökerező magyaros és keleti ornamentikával. A három utca által határolt háromemeletes épület első emeletén két lakás készült, a másodikon három, a harmadikon pedig négy. A főhomlokzatot két oldalon, emeletes, zárt körerkélyek, közé szorította, ami tömör, egységgé rendezi az egyébként szertelenségig fokozott ritmusát a háznak. A pávaszemek és a stilizált pávamotívumok az első emeleti félig zárt erkélyen adják azt az utánozhatatlan Raichl-stílust, amit szabadkai lakóházán, a mai Modern Művészetek Palotáján figyelhető meg. Szeged közterületein a múltban számos ritka és szép fát, cserjét ültettek. Ilyen a kelet-ázsiai eredetű páfrányfenyő, vagy latin néven Ginkgo biloba (népiesen: ginkó). Japánok szent fája lombhullató, gyógynövényként ismert kétlaki, amely a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő faja. Ez az ősi növényfaj, mintegy 200 millió évvel ezelőtt a földtörténeti őskorban fejlődött ki. Élő kövület, nincsenek közeli rokonai. Átmeneti alak a tűlevelűek és a lombos fák között. Levelét télen lehullatja. Cseresznye nagyságú sárga termését Kínában és Japánban fogyasztják. Az egyik leghosszabb életű fa. Ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek. Pollák Sámuel (1862-1959) háló- és kötélgyáros Svájcból hozott magával néhány csemetét, és ültette el a Takaréktár u. 3. számú házának udvarán. E fáknak a leszármazottjai népesítették mára be az Arany János utca és a rá merőleges Berzsenyi utca mindkét oldalát, továbbá a Roosevelt téren, a Széchenyi téren, és az Egyetemi Füvész-kertben is található belőlük néhány példány.

Az ősginkókban gyönyörködve haladjon a csoport tovább az Arany János utcában és egyenesen a Stefánia sétányra érünk. A Dózsa utca kereszteződésénél forduljunk jobbra és így érkezünk 50 méter után Deutsch palota mellé és a Dankó Pista szoborhoz. A Dankó szobor előtt úgy álljunk meg, hogy lássuk a szecessziós Deutsch palota homlokzatát.
A Stefánia sétány a lebontott vár helyén kialakított park, fás liget, amely Rudolf trónörökös feleségének nevét viseli. Az árvizet követően Lechner Lajos az újjáépítést irányító műszaki osztály vezetője előterjesztésben a vár lebontását elsősorban azzal indokolta, hogy a születendő város belvárosának legértékesebb telkeit lehet kialakítani a helyén.
A híres dalköltő és cigányprímás Dankó Pista (1858-1903) másfészeres életnagyságú szobrát Margó Ede faragta ruskicai márványból. A hegedűjét pengető, elmélázó nótaköltő mögé nyíló vadrózsabokor szomorkásan földre rogyó kötegeit mintázta, vésője nyomán csipkefinom részletek és nagy felületekben lágyan leomló formák teremtik meg a szobor mélabús hangulatát. A szobor avatását 1912. október 20-án tartották, avatóbeszédet a zenész barátja, Pósa Lajos költő mondta. Fejtörést okozott a városatyáknak, volt is hosszú vita, huzavona abból, hogy miként fogadja majd a hírt a bécsi udvar, hogy egy cigány szobra kerül a fenséges asszony, Erzsébet emlékművének társaságába. Pósa Lajos sziklakemény kiállása döntötte el végül a dolgot „Annak ott kell állni a vízparton, ahol nézheti, amint „habra hab siet”, és láthatja, „most van a nap lemenőben”. Az alkotás a Várkertben állott, ahova a második világháború után mártír-emlékműveket kívántak elhelyezni, ezért áttették a szobrot mai helyére, a Hungária Szálló (volt Kass Vigadó) elé. A híres-nevezetes szobor történetéhez hozzátartózik az a tréfás magyarázat, amely szerint a dalköltő mindannyiszor megpendíti hegedűje húrjait, valahányszor az egyetemisták közül ártatlan szűzleány megy el előtte, Szegeden azonban nem emlékszik senki sem arra, hogy a húrok egyszer is megpendültek volna.
Dankó Pista 1858. június 14-én, Szegeden, Felsővároson, a „mai Bihari utca 13. számú ház helyén álhatott a rozzant viskó” (putri), ahol született. Tizenöt éves korában cigány-zenekart szervezett és vezetett. Első dalait „a nemzet csalogánya”, Blaha Lujza tette népszerűvé. 1890-ben Budapestre ment, ahol 1895-ben Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével megnyerte az „Új Idők”, Hercegh Ferenc folyóiratának pályázatát. Az 1890-es években daltársulatával bejárta Magyarországot, háttérbe szorítva mindenütt az akkor oly kedvelt német daltársulatok népszerűségét. Oroszországban is járt. Mivel nem értett a hangjegyíráshoz, dalait mások lejegyzése nyomán ismerjük. Nyomorúsággal küzdött egész életében. Elhatalmasodó tüdőbaján a San Remo-i gyógykezelés sem segített. 1903. március 29-én, Budapesten hunyt el, de Szegeden temették. Élete során mintegy 400 önálló népies műdalt írt, például: Eltörött a hegedűm, Egy cica, két cica, Most van a nap lemenőben, Baka levél, Béla cigány, Még azt mondják nincs Szegeden…, stb. címűket. Kalandos életéről Kalmár László rendezett mozifilmet 1940-ben, a főszerepeket olyan színészek játszották, mint Jávor Pál, Lukács Margit.
A Deutsch-palota homlokzata és két lépcsőháza Lechner Ödön keze munkáját dicséri. Bakonyi Tibortól olvashatjuk: „….e művében (Lechner Ödönről van szó) érzékeny lelke gazdagon áradó formavízióit maradéktalanul meg tudta valósítani. A homlokzat tagolása egy szonáta térbe merevített változatának is felfogható, annyira érzékletesek, plasztikusak ritmusképletei.”

A Stefánián véget ért a szecessziós séta. Innen a Tisza partra vezethet az utunk. A Szegedi Nemzeti Színház előtt, az Erzsébet királynő szobor mellet és közvetlenül a vármaradványnál érjük el a Móra Ferenc Múzeumot. A Belvárosi Híd alatt átérve Juhász Gyula szobra, a partfal tetején, pedig a „Tiszavirágok”-ban gyönyörködhetünk.
Ha úgy indulunk útnak, hogy közvetlenül a folyóparton, ami balkézre esik, akkor a klinikák elé érünk és az első utcai torkolatnál, a Belgyógyászati klinika sarkán találjuk a nagyhírű Aranycsapat szobrát, Kalmár Márton szegedi szobrász alkotását. Azt követően, pedig az Árvízi Emlékműhöz, a Boszorkánysziget csücskére érkezünk. Innen jobbra már a Tisza Lajos körúton, annak bal oldalán érjük az Orvosi Kar Dékáni épület amelyben a Szent Györgyi Albert kiállítás található.
Ha úgy indulunk útnak, hogy a belváros irányába, de pár méter után balra kanyarodva Palánk ősi belvárosban tehetünk látogatást, először a Hild Kaput érjük, majd a szerb-ortodox templomot, majd magát a Dóm teret a Dómmal és a teljes belvárossal együtt. Ha úgy indulunk útnak, hogy mögöttünk a Tisza és nem térünk el se jobbra, se balra, akkor az Oskola utca sarkán a Victor Hugó utcán keresztül a Klauzál térre, Szeged szívébe érünk.

Köszönjük megtisztelő figyelmét! Újabb ötletekért keresse fel a Tourinform Irodát (Szeged Dugonics tér 2.)!
Érezze magát jól Szegeden!

2.Szegedi városnéző séta
Ön az Europa Nostra-díjas belvárosunkon keresztül, a Dugonics térről indul felfedező körútra. A tér neve 1826-tól Búza piac, majd Búza tér, később 1880-tól Dugonics sétány, 1899-től Dugonics térnek hívják. A tér névadója a dalmáciai ősökkel rendelkező Dugonics András, aki 1740. október 17-én született Szegeden. Iskoláinak elvégzése után elkerült innen más magyar városokba, ahol, mint tanár, később rektor, irodalmár dolgozott. A gazdag és termékeny munka után csak 1808-ban, nyugalomba vonulását követően költözött vissza Szegedre, a rokonaihoz. A város, mint legnagyobb szülöttjét fogadta. Dugonics 10 évvel később, 1818. július 25-én Szegeden halt meg.
Az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű regény megírása. Az 1788-ban megjelent Etelka rövid idő alatt 3 kiadásban jelent meg.
Dugonics András a matematika magyar szókincsének megalkotója. Például a kör, a szög, a derékszög szavakban a szegedi „ő-zés” érhető tetten. A „ker”, vagy a „szeg” helyett azért beszélünk körről, szögről mert – a feljegyzések szerint – Dugonics világéletében „szögedi nyelvön” beszélt, s a tudomány nyelvében így érvényesítette a szegedi nyelvjárást. Dugonics András szobra a Tourinform Iroda épülete előtt oldalról is jól látszódik, amely a köztéren felállított szobrok között városunkban az első, Izsó Miklós szobrászművész alkotása 1876-ból.
A Tourinform Iroda épülete, a Vajda házHoffer Károly terve alapján készült 1867-ben. A földszintjén klasszicista elemeket tartalmazó épület emelete romantikus stílusú. Főhomlokzati vasrácsos erkélyének korlátjára támaszkodva Balázs Béla, a példakép Dugonics András szobrát szemlélte egykoron. Balázs Béla Szegeden született 1884. augusztus 4-én. Költő, író, filmesztéta, filmrendező a XX. századi magyar kultúra egyik meghatározó egyénisége volt. Barátai között említhetjük Bartók Bélát, Kodály Zoltánt, akik vendégként gyakran megfordultak nála. A Vajda házban a turisztikai információs irodán kívül cukrászda, vendéglő, olasz, francia, román kultúra háza, valamint a Pince-színház működik.

Sétáljon tovább a Kárász utca sarkáig 50 métert, a megállót a Dugonics tér Kárász utca kereszteződésében tervezze.
A Kárász utca Dugonics tér sarkáról jó rálátás van a Szegedi Tudományegyetem rektori épületére, amely Dugonics szobrával szemben, a tér keleti végét zárja le. A trianoni békeszerződést követően, 1921-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem települt át Szegedre. Az 1924/25-ös tanévben József Attila is diákja volt az egyetemnek, akit ebből az épületből tanácsoltak el a „Tiszta szívvel” című verse miatt. Az épület főbejárata mellett balról emléktáblája, jobb oldalon a parktükörben a szobra áll, melyet Varga Imre alkotott. A tér látványossága 1979-ben az árvízi centenáriumra készített, 2008. májusában felújított zenélő szökőkút, melynek kőülőkéin zenét hallgatva kellemesen meg lehet pihenni városnézés közben. A szökőkút szélén Juhász Gyula „Szonett Szegedhez” című versének néhány sora olvasható.
A Kárász utca felé tekintve láthatja Kligl Sándor szegedi szobrász, az „Utcai zenész” című szoborcsoportját, mely kedves fotótéma a sétáló vendégeink számára. A Kárász utcában a Klauzál tér felé nézve 2004-ben az Európai Unió műemlékvédelmi díjával, Európa Nostra-díjjal elismert belvárosnak, a díszburkolatos sétánynak és épületeinek jól sikerült restaurálásában gyönyörködhet. A belváros ezen épületei a historizmus, a korai eklektika és szecesszió stílusjegyeit hordozzák magukon és alkotnak egységes és védett képet a XIX. század közepének és a XX. század elejének városépítészetében. Az Európa Nostra-díj plakettjének bronz másolatai a Kárász utca és a Klauzál tér több épületén is láthatók. A sorban jobbról az első az Ungar-Mayer ház a Kárász utca és a Dugonics tér sarkán 1910-11 között épült szecessziós stílusú palota, Magyar Ede építész egyik legszebb alkotása, melynek saroktornyát karjukkal egymásba fonódó hölgykoszorú díszíti. Az építtetők, Ungar Benő és Mayer Áron bérházat és kávézót álmodtak erre a helyre. A földszinten kialakított zenés Corso Kávéház a párizsi hangulatokat idézte, majd 1926-tól, mint Dreher Sörcsarnok fogadta vendégeit. Ma bankfiók működik benne.
Vele szemben lévő modern épület földszintjén zsűrizett, művészi alkotások vásárolhatók, mely üzlet névadója Gulácsy Lajos szegedi festőművész.

Sétáljon tovább a Kárász utcán, és álljon meg az első keresztutca középpontjában.

A Kárász és a Kölcsey utca kereszteződésében középen megállva a járda szintjében Szeged régi erődítményének az alaprajzát láthatja vörös gránitba vésve. A mai Szeged helyén lévő ókori település a Tisza és a Maros folyó torkolatánál gazdaságilag és hadászatilag is fontos területen helyezkedett el. E két természetes útvonalon aranyat, sót, fát, követ szállítottak. A római kori település neve Partiscum volt.
Az épületek sorában a már megismert Ungar-Mayer ház folytatásában az Új-Wagner ház szép, szecessziós homlokzata látható melyen az 1904-es építési dátum is olvasható. Vele átellenben az egykori Kézműves bankház földszintjét ma divatos gyorsétterem, emeletét Koch Sándor Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyiségei foglalják el.
Az Átrium felírat alatt juthat be a Várnai-ház fedett udvarára, ahol igazi mediterrán filling és Kligl Sándor Hermész szobra fogadja a látogatót szökőkutas megoldással. Az udvar szintjein körben üzletek, pénzváltó, kávézó van. Ha vásárolni szeretne, vagy kicsit megpihenni, itt akár ki is kapcsolhatja a készülékét!

Visszatérve a Kárász utcára, melynek következő említésre érdemes épülete baloldalon a rózsaszínre festett, földszintjén és az udvarán még klasszicizáló, de az emeleti részében romantikus Eisenstädter ház áll, aljában könyvesbolt működik.

A folytatásban a Kárász ház mellet érhető el a Klauzál tér, mely Szeged központja. Hangulatos és kellemes teraszok csábítanak egy újabb szünet tartására. A Klauzál téri ismertető akár kávékavargatás, vagy fagylaltkanalazgatás közben is meghallgatható.

Javasolt megálló a Kárász utca tengelyében a Kossuth szobor előtt, úgy hogy az egész térre rálátása legyen.
A mai Klauzál tér, a Széchenyi tér része volt az un. elválasztó épületek elkészültéig. Ezek a tér északi oldalán található Kis Dávid palota, két térre és két utcára néző homlokzattal 1872-ben épült eklektikus stílusban. Építtetője Kiss Dávid (1803-1886) nagykereskedő, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank első elnöke volt. A tér felöli sarkán, van a bejárata Szeged egyik nagyhírű, tradicionális gyógyszertárának.
Az egykori bankház (a Szegedi Kereskedelmi Iparbank volt épülete) egy tömböt alkot az Aigner házzal, melynek fő homlokzata a Széchenyi tér felől van, és az Új Zsótér házzal, amely az építési telek észak-keleti végén zárja le. Földszintjén üzletek, emeleti részén a Szegedi Kereskedelmi Iparbank foglalt helyet. Az 1996. évi felújítást követően rövid ideig a Kereskedelmi és Hitelbank, majd azt követően drogéria bérli a földszintjének nagy részét. Az Új Zsótér ház eklektikus épületének 1873. februárjában elkezdett alapozási munkálatai során megtalálták a vár régi, külső sáncainak egy részét. A korabeli Szegedi Híradóban olvasható, hogy „A masszív facölöpzetek most is olyan szilárdan állják helyeiket, hogy elmozdításuk roppant munkát vett volna igénybe, s így az új épület egy része azokon fog fölemelkedni.” 1874 őszén már a Klauzál tér felőli oldalon az Alemann és társa cukrászdája nyílt meg benne. A cukrászatot berendezésével együtt Alemann 1884-ben Árvay Sándornak és fiának adta el. 1922-től a Virágh család birtokolta az államosításig. A névváltoztatás annyiban történt meg, hogy a családnévből elhagyták a „h”-t. 1985-ben a szemben lévő Lengyel házban megnyitott Kis Virág cukrászda már teljes feledésbe taszította a névadó család nevét. A cukrászdában gyakran megfordult József Attila, a szegedi egyetemi évei alatt, akit a tulajdonos, Virágh Béla látott vendégül egy-egy ingyen reggelire.
A tér névadója Klauzál Gábor 1832-től Csongrád megye követe, az 1848-as Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztere, majd, mint a Deák-párt képviselője volt az 1861-, és 1865. évi országgyűléseken, aki a mai Kis Virág cukrászda helyén álló házban lakott. Az épületet lebontották, s a mai eklektikus házat 1893-ból, Fellner és Helmer, a híres színházépítők munkájának tartják, akiket üzleti és baráti szálak kötöttek az építtető özv. Lengyel Lőrincnéhez.
A tér legrégebbi épülete a klasszicista stílusú Wagner ház, mintegy 60 évvel a nagy árvíz előtt épült. Eredetileg Zseravitz ház, mivel első említése Zseravitz János hagyatékából ismert, majd 1867-ben Feldmayer Antal a tulajdonosa, akitől 1877. decemberében vásárolta meg Wagner Ferenc Antal vászonkereskedő.
A másik, ugyancsak klasszicista épület a tér dél-nyugati oldalán a „Kárász-ház”, amelynek a földszintjén ma bank található. A híres szegedi Kárász család palotája volt, 1844-körül épült. A második szegedi tartózkodása idején Kossuth Lajos is lakott benne rövid ideig. Kossuth 1849. július 12-én érkezett Szegedre, a ház erkélyéről a téren álló hallgatóság előtt beszédet tartott. Ez a beszéde volt az utolsó, amely magyar földön, magyar hallgatóság előtt hangzott el. Az épület földszintjén található magyar és román nyelvű emléktábla tanúsítja, hogy Kossuth Lajos és Nicolae Bălcescu 1849. július 14-én e házban írták alá a román és a magyar nép közötti megbékélési tervezetet.
A Klauzál tér közepén áll Kossuth Lajos szobra. Róna József alkotása, 1902-ben készült. A politikust szónoklás közben ábrázolja. A szobrot Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján avatták. A talapzatban a beírás: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége” – így szólította meg Kossuth a szegedieket, amikor a hadsereg számára katonákat toborzott 1848. október 5-én. A mellékalakok közül a nők virággal köszöntik Kossuthot, az egyik – elől – rózsacsokrot nyújt át neki, a másik – a talapzat hátsó részén – rózsából koszorút köt és rózsaszálat tart a szájában. A férfi mellékalak vállán a kiegyenesített kasza a népfelkelést szimbolizálja. A levett kalappal kezében, tátott szájjal álló kisfiú felnéz Kossuthra, teljes áhítattal hallgatja a politikust.
A tér nyugati végén áll a magyar államalapítás ezredik évfordulójára Tóbiás Klára szobrászművész által készített emlékmű. Egy egyenlőszárú, bizánci kereszt alaprajzú alapzaton négy égtáj felé néző szárnyas oroszlánok találhatók melyek a Hitet, Becsületet, a Bátorságot és Fényt szimbolizálják. Ezek a magyar múlt megtestesítői. Az ősmagyarok, a pusztai nomád népek, a szkíták leszármazottjainak tartották magukat. A szkítákat magyarosan szittyának mondták. A régészeti feltárások bizonyítják, hogy a szkíta kincseken szárnyas oroszlán díszítmények találhatók. Ezek a hatalom szimbólumaiként kerültek a díszkútra, melyeknek szárnyain a koronázási jelvények egyike, az országalma látható. A tér és a Kárász utca díszburkolatát 1999 és 2003-között rakták le. Jó időben, tavasztól őszig a szépen gondozott, mediterrán hangulatú korzón cukrászdák, kávézók, éttermek teraszain várják a turistákat.

A Klauzál térről a séta a Széchenyi térre vezet. A főtérre való belépéskor Párkányi-Rab Péter: köszöntő szobraival találkozik. Reneszánsz öltözékű karneváli táncosokat látunk, a lány derekára csavarodott zászlóval, a fiú, pedig – mint látható – a hatalmas forgatagban elveszítette egyik cipőjét. E kellemes hangulatot sugárzó szobrok után következik a Széchenyi tér

A főtérre az elválasztó épületeknél már említett Aigner ház mellett ér be. Javasolt megálló a tér fősétányán, úgy hogy látszódjon az Aigner ház Széchenyi téri bejárata, valamint Széchenyi István, Szent István és Gizella szobra is.

Az Aigner házat itt, a Klauzál és Széchenyi tér elválasztó épületei közé soroltuk mivel, hogy egy tömbben van a Bank házzal, és az Új Zsótér házzal. A főhomlokzata viszont a Széchenyi térre néz. Az épületet nagy valószínűséggel Hoffer Károly tervei alapján 1874-ben Aigner József építtette, eklektikus stílusban. Fia, ifjú Aigner József költöztette a nagyvonalúan és a kor színvonalán álló belső berendezéssel felszerelt fűszerkereskedését a ház sarok helyiségébe. 1931. február 15-én Stühmer Frigyes kért földszinti átalakításra és egy utcai ajtónyitásra engedélyt. Akkor a Széchenyi tér és a Kárász utca felöl is volt bejárata, a szegediek által ma is „stühmernek” emlegetett kávézóba
A mai Széchenyi tér egykor a várfalakon kívüli Fő piactér volt. A vár falai a tér Keleti oldalán a mai Posta és a Bíróság épülete mentén húzódtak, és ezektől a Tisza folyóig tartottak. A teret hosszú évszázadokon át „Piac” illetve „Főpiac”-nak hívták. Az 1848-as forradalom idején elnevezték „Szabadság” térnek.
Széchenyi István a városba először 1833. szeptember 3-án érkezett. Közel három évtizeddel később, a politikus halála után röviddel, már az ő nevét viselte a tér.

Széchenyi István tanulmányútjainak az Al-Duna és a Tisza szabályozása, a folyók hajózhatóvá tételének előkészítése volt a célja. Az hogy valóban hajóval járt először Szegeden, erre emlékeztet a szobránál, bal lába mögött elhelyezett kikötő oszlop a vastag hajókötéllel. Szobrát Stróbl Alajos 1914-ben készítette fehér márványból. A szobor talapzatán híres munkájának záró mondata (a Hitelben) olvasható: „Magyarország nem volt, hanem lesz!”
A tér másik sarkán, Széchenyi szobrával átellenben helyezték el a Millecentenáriumra készült emlékművet. Kligl Sándor, szegedi szobrászművész államalapító királyunkat feleségével, Gizella királynéval együtt mintázta meg.
Szent István és Gizella szobra mögött van az 1810-ből való Grünn Orbán-ház, amelyben egykor nyomda volt. A betűkészletében