Pécsvárad

Látnivalók: Vár, Kígyós Sándor szobrászművész kiállítása, vártörténeti múzeum, kőtár, altemplom, Platthy György festőművész kiállítása, László Károly Bali-szigeti szobor- és 20. századi grafikagyűjteménye Belvárosi séta A Szentháromság téren vegyük szemügyre a XIX. sz. közepén épült, neogótikus stílusú városháza mozgalmas homlokzatát, rajta a három emléktáblát, a későbarokk Szentháromságszobrot (1816), melyet tavaly példásan felújítottak. Induljunk el a tér DNy-i sarkától (gyógyszertár) a Kossuth Lajos utcán. A kisvárosi hangulatú, földszintes házak közül kiemelkedik a szemben látható, hajdani Arany Ló vendéglő emeletes tömbje. Az eredetileg „beszálló” vendéglőben ma a városi könyvtár működik és képzőművészeti állandó kiállítások láthatók az emeletén (Platthy György festményei, Nemes – Nágel emlékszoba, és László Károly grafikai gyűjteménye). Az épület előtt, jobbra nyílik a klasszikus Pécsvárad egyetlen egyenes utcája, a Vár utca. Fent, az utca végén a barokk, plébániatemplom tornya néz ki a vadgesztenyefák lombja fölött. Felfelé sétálva a 29. sz. házon Nemes Endre festőművész, városunk szülötte, a 37. számún pedig Kodolányi János író emléktábláját láthatjuk. A templom előtt árnyas kálvária, üvegmozaik képekkel a stációoszlopokon. Közelebb érve, balra meglátjuk a vár középkori ágyútornyát, a békésen lengedező nemzeti zászlóval. A kálvária előtt az útest balra kanyarodik a vár bejáratához.

A vár tulajdonképpen egy bencés monostor volt a török időkig. Várkápolna, múzeum, romkert, Kígyós Sándor szobrainak kiállítása, valamint szálloda és étterem található a falak mögött. Az 1729-es évszámmal jelölt nagykapun át az étteremhez, szállodához jutunk. Az egykor felvonóhidas, középkori bejáraton a múzeumot, a kápolnát, a kiállítást közelíthetjük meg. A várfalról szép kilátást élvezhetünk a környékre. (A múzeum nyitva tavasztól őszig 10-18 óráig, télen telefonügyelet.) Mielőtt valamelyik kapun a monostor területére lépnénk, vessünk egy pillantást a két kapu között, a várfal előtt álló szoborra, mely Asztrik apátot ábrázolja (Rigó István műve). A szobortól jobbra, a vár előreugró falában, az ereszcsatorna mellett balra, a főpárkány alatt mintegy 2 méterre egy római sírkőtöredéket falaztak be. A várral szemben, a magaslaton áll az 1757-67 között épült, barokk plébániatemplom. Kapuja felett az építtető, Karl Kempenich érsek, címzetes Pécsváradi Apát címere látható. (A templomba az – istentiszteleten kívül – a kapun kiírt telefonszámok valamelyikén hívható ügyeletes segítségével léphetünk be.) A plébániatemplom mellett sétáljunk tovább, felfelé a város középkori főterére, a Kossuth térre. Jobbra, a temetőben áll az Árpádkori eredetű Mindenszentek temploma.

Homlokzatán egy gótikus ablak kerete látszik, s ez minden, ami a sokszori átépítés következtében az eredetiből megmaradt. A hajdani piactéren, mely ma a március 15.-i és október 23.-i ünnepi megemlékezések színhelye, áll az 56-os mártírok emlékműve (Szabó László helybeli szobrász alkotása) és Kossuth Lajos szobra. Jobbra a barokk plébániaépület, mellette a régi iskola épületében Samu Géza szobrászművész kiállítása látható, és egy berendezett tanterem a XX. sz. elejéről. Visszafelé sétálva a plébániatemplomnál balra (K), a Szent Gellért utcán ereszkedünk egyre meredekebben lefelé, az egykori mosó körül kialakított kis parkig. Tovább, jobbra a délnek forduló Dózsa György (hajdan Német-) utcán, a jobbmódú németek egykori házai között a Kossuth utcára érünk le. Szemben a város 1970-es években épített művelődési központ áll, benne nagy színházterem, klubtermek, Tourinform iroda, büfé, mögötte sportcsarnok és uszoda található. A Dózsa u. és a Kossuth u. sarkán, a régi patika épületében a helytörténeti múzeum most van kialakítás alatt. A Kossuth utcán jobbra visszaérünk a Szentháromság térre, s az árnyas fák alatt kipihenhetjük a séta fáradalmait. A séta hossza kb. 2,5 km.