Nyíregyháza

Ajánlott sétaútvonalak:
Sétánkat a Zrínyi Ilona utcán kezdjük, ahol a középső részen emelkedő szecessziós palota ma a város házasságkötő termének ad helyet. Az utca elején lévő két szép épület, a neobarokk katolikus bérpalota és az egykori római katolikus plébánia tűnik szemünkbe. Közöttük Borbás Tibor három fürdőző bronzleány díszkútja, a Három Grácia vonja magára a figyelmet. Aki járt már itt, bizonyára nem felejti el e kis utca hangulatát és színes kavalkádját. Tavasztól őszig a sok-sok virág és díszcserje mediterrán hangulatot áraszt, a bronzleányok szobránál utcai zenészek muzsikájában gyönyörködhetnek a járókelők. A város főterének (Kossuth tér) legmeghatározóbb épülete a Benkó Károly tervezte Városháza. Az árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú, eklektikus épület 1872-ben épült. Az épület díszterme adott helyet a hírhedt „tiszaeszlári per”-nek, megfordult benne Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, vendégszobája lakója volt Móricz Zsigmond. A térre néző erkély felett, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor látható. A tér közepén emelkedik Kossuth Lajos emlékműve, melyet Bethlen Gyula készített. A szobor hátsó oldalán egy törött ágyúcsövön egy Turul madár látható, s alattuk a dátum: 1848. Öreg gesztenyefák árnyékában áll az Örökváltság-emlékoszlop, bal oldalán a kétkedő, jobb oldalán a bizakodó, kemény parasztarcokkal – „Nyíregyháza városa többé földesúri juss és hatalom alá nem tartozik”. A Kossuth tér díszburkolata a bolygókat megformáló kilenc kör alakú mozaikkal a Naprendszert jelképezi. A tér folytatása a Hubert József tervei szerint 1912-ben épült Takarékpalota eklektikus épülete, melynek védett műemléki pénztártermét festett, színes üvegű kupola borítja. Vele átellenben a város századvégi, szintén eklektikus építményeinek egyike, az 1895-ben Alpár Ignác tervei alapján épült Hotel Korona emelkedik. Három frontja más-más arcot mutat az érdeklődőnek. Érdekessége, hogy az avatására rendezett bálon gyúlt fel először a villanyfény a városban. Mellette magasodik a Nagy Virgil építette római katolikus templom (1902-1904). A háromhajós, bazilikás elrendezésű templom legszebb része a monumentális kereszthajó. Itt található a márvány szószék is, amelynek boltmezőiben a négy evangélista domborműves alakja látható. A templom szomszédságában helyezkedik el a Debrecen - Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye Püspöki Palotája.

A Bocskai utca irányában a Megyei Bíróság empire stílusban készült épületét láthatjuk, mellette emelkedik a közelmúltban felavatott Megyei Ügyészség épülete. A város kulturális életének központja a közeli Szabadság tér. Itt találjuk a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárat és a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum Bán Ferenc tervezte érdekes formájú épületét. Az épület mögötti utca túloldalán emelkedik a „Bagolyvár”, a Városi Galéria kék színű épülete, amely otthont ad a „Sóstói Éremművészeti Alkotótelep” állandó kiállításának, valamint képzőművészeti időszakos kiállításoknak is. Mellette áll a Kodály Zoltán Zenei Tagozatos Általános Iskola új épülettömbje. Az iskola modern és jó akusztikájú hangversenytermében próbál és lép fel a világhírű Cantemus Kórus. Szintén az épület része a Pál Gyula Terem, ahol időszaki képzőművészeti kiállítások tekinthetők meg. Egy rövid kitérővel a Bujtosi Szabadidő Csarnokhoz érkezünk. Számos rangos sportesemény helyszíne ez, benne vásárok, kiállítások váltják egymást egész évben. Az épülettömb után elterülő városrész a Bujtos, a Krúdy Gyula által megörökített egykori híres párbajok színhelye. Mára ezt a mocsaras területet javarészt lecsapolták és szabadidő parkot alakítottak ki. A belváros irányába visszatérve a Takarékpénztárral szemben találjuk a Városalapítók szobrát, melyet 2001-ben avattak fel. A szobor - Nagy Benedek alkotása -, Károlyi Ferenc grófot és Petrikovics János szarvasi csizmadia mestert ábrázolja, akik az elnéptelenedő város 1753-as újratelepítésének főszereplői voltak. A Hősök terén található impozáns épület, az eklektika és a historizmus jegyeit ötvöző Megyeháza szintén Alpár Ignác munkája. A homlokzat két fülkéjében Kallós Ede alkotásai, Szabolcs vezér és István király, a díszudvaron gróf Lónyay Menyhért (1871-1872.) és Kállay Miklós (1942-1944.) – a megye szülöttei - egykori miniszterelnökök szobrai találhatók.

A Megyeháza előtti parkot Kisfaludy Stróbl Zsigmond által 1928-ban készített I. világháborús emlékmű uralja. Főalakja a sárkánnyal küzdő hős, a két mellékcsoport: indulás a harcba és a vég. A budapesti Gellért-hegyen látható Sárkányölő a nyíregyházi szobor némi módosítása. A tér ellentétes oldalán Györfi Sándor szobrászművész 2006-ban átadott ’56-os emlékműve áll. Az Október 23. téren álló női alakot mintázó krómacél körplasztika a Tilles Béla által alkotott Életfa, a múlt és a jelen összekapcsolódása és egyben a jövőbe vetett hit szimbóluma. A szintén itt található kakast ábrázoló bronz ivókút, Orr Lajos alkotása. A közeli Síp utcán emelkedik a Baumhorn Lipót tervei alapján 1924-32. között épült ortodox zsinagóga. Nem messze innen a 2003-ban átadott Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola jellegzetes piros téglás épülete tűnik szemünk elé. Tovább haladva a belváros irányába, a Bethlen Gábor utcára érünk, ahol az 1895-ben, kevert bizánci stílusban épült kettőstornyú görög katolikus templom emelkedik. Védőszentjéről, Szent Miklósról Tóth Sándor készített szökőkút-szobrot, (1996.), amelyről a templom mögötti kis köz a nevét kapta.

A Kálvin tér hangsúlyos épülete, a romantikus stílusú református templom, 1873-1882. között épült. A Kálvin tér folytatása az Országzászló tér, ahol Antall József néhai miniszterelnök által 1991-ben felavatott második világháború áldozatainak és mártírjainak emlékművét találjuk. A tér déli részén a huszároknak emelt „A magyar huszár” bronz lovas szobor kelti fel a figyelmet. A huszárok 1869-től részesei a város életének, ekkor költözött be ugyanis a magyar királyi hadsereg egy huszárezred osztálya a város laktanyájába, 1891-ben pedig felépült egy teljes huszárezred befogadására alkalmas kaszárnya. A huszárok a II. világháborúig fontos szerepet játszottak a város gazdasági és társadalmi életében. A térről jól látható, városképet meghatározó jelentőségű szecessziós saroképület, az egykori Nyírvíz palota. A Széchenyi utcára néző tető oromzatán ősfoglalkozásokat jelképező két mozaik látható: az egyik a halászatot-vadászatot, a másik a földművelést szimbolizálja. Az épületben kapott helyet a Kállay Gyűjtemény. Féltve őrzött értékei Kállay Miklós egykori miniszterelnök levelezései, Ilosvay Ferenc író kéziratai, báró Apor Gábor rendjelgyűjteménye és a tizenháromezer kötetes könyvtár. A Bessenyei téren áll Mária Terézia testőrének, az író és filozófus Bessenyei Györgynek Kallós Ede által készített neobarokk stílusú bronzszobra, amely a város első köztéri szobra volt. Idilli környezetben találjuk az Alpár Ignác által tervezett, 1894-ben épült eklektikus stílusú Móricz Zsigmond Színházat. Külső homlokzatát Moliere, Szigligeti és Shakespeare domborművei díszítik.

A színház szervezi minden év szeptemberében a VIDOR Fesztivált, mely az ország egyik legnagyobb összművészeti fesztiválja. A színházzal szemben Váci Mihály (ifj. Szabó István, 1976.), kissé délebbre Krúdy Gyula (Varga Imre, 2003.) szobrai állítanak emléket a város szülötteinek. A szemközti Benczúr téren emelkedő neoklasszicista stílust idéző monumentális épület a Jósa András Múzeum, mely nevét a híres tudósról és polihisztorról kapta. A 2008. tavaszára belülről megújult múzeumban Nyíregyháza és a megye emlékeinek gazdag tárházát találjuk. Az állandó kiállítások - régészeti, néprajzi, numizmatikai, trezor terem az újfehértói aranykincsekkel – mellett értékes időszaki kiállításokban gyönyörködhetnek a látogatók. Néhány lépésnyire a nyíregyházi születésű festőnek, Benczúr Gyulának mészkőből faragott szobra látható, amely Galántai Fekete Géza alkotása. Mögötte egy csobogó talapzatán, a fák rejtekében Kisfaludy Stróbl Zsigmond híres Vénusz születése szobra áll. A szobor érdekessége, hogy az eredeti a kaliforniai Santa Barbarában található, mely az 1929-es barcelonai világkiállításon aranyérmet kapott. Hű másolatát a művész ajándékozta a városnak. A tér közepén nemrég újították fel az eredetileg 1925-ben épült kecses pavilon épületét, ahol korábban zenés nyári cukrászda, majd sörkert üzemelt. Az Iskola utca irányába indulva a Luther téri evangélikus templom barokk stílusú műemléképületéhez jutunk. Az 1753-ban betelepített tirpákok II. József türelmi rendeletének köszönhetően kezdték el építeni kőtemplomukat. Tervezője az olasz Giuseppe Aprilis volt. 1786-ban szentelték fel a régi város legmagasabb pontján. A templom jelentős szerepet tölt be Nyíregyháza zenei életében, orgona- és kórushangversenyek színhelye. Az épület homlokzatán harangjáték emlékeztet az idő múlására. A templom mellett található a két épületből álló ún. Luther-ház, mely egykor az evangélikus egyház bérpalotája volt. Az épület 1928-ban Kotsis István tervező munkája alapján épült fel, s abban az időben a város legmodernebb bérházának számított. Pár lépésre a Luther háztól, a Szent István utca 8. sz. alatti ház falán emléktábla hirdeti, hogy e helyen állt a neves író, újságíró Krúdy Gyula szülőháza, aki 1878-ban született. Ebben az utcában található a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, mely a megye első gimnáziuma volt. 1806-ban alapította az evangélikus egyház, 1861-től gimnázium. Diákja volt többek között Krúdy Gyula – író, Kabay János – vegyész-kutató és Gádor Béla – író, újságíró is.