Nyírbátor

Ajánlott sétaútvonalak:
Református templom: Nyírbátor református temploma a Magyarországon fennmaradt egyik legremekebb késő gótikus alkotás. 1488-1511. között épült fel Báthori István vajda megrendelésére, aki kegyúri és plébánia templomnak szánta. A templom belseje egyetlen hatalmas terem, amelyet finom osztású pompás hálóboltozat fed. A szentélyben található Báthori István a templom alapítójának vörös márvány síremléke. A templom főbejárata előtt balra,Tinódi Lantos Sebestyén szobra áll, míg jobbra Báthory Gábor mellszobra látható. A református templom délnyugati sarka közelében áll hazánk legnagyobb és egyben legrégibb fa harangtornya, amely a Bethlen család megrendelésére épült.

Fa harangtorony:
A késő reneszánsz fa harangtorony méretével és korával is kitűnik: a közel 30 méter magas, tölgyfa gerendákból ácsolt torony a mai Magyarország legnagyobb méretű fa haranglába, 1640. körül készült. Galériája valamint zsindelyezett szoknyája miatt kissé bástyaszerű benyomást kelt. Különlegesen szép az erkélygaléria íveinek s a fiatornyoknak a megmunkálása. Az egész építmény kitűnik tiszta szerkezetével s szabatos ácsmunkájával. Egyik harangját Wield György öntötte 1640-ben.
 

Minorita templom:
A ferencesek 1480. körül emelt késő gótikus kolostortemploma 1717-1725. között nyerte el ma is ismert gótikus, barokk alakját. A remek barokk oltárok és szószékek a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai. A Boldogasszony tiszteletére szentelt templom a XVI. század végén súlyosan megsérült. A XVIII: században Kelemen Didák tartományfőnök irányításával a visszatérő minoriták állították helyre a templomhoz csatlakozó kolostorépülettel együtt. A nyugati előcsarnok a XVIII. század második felében készült barokk építmény, amely mögött gótikus kapu húzódik meg. A nyírbátori katolikus templom világhírű műemléke a Passió- vagy Krucsay-oltár. Az 1731-ben épített kálvária oltár története Krucsay Jánoshoz, Rákóczi ezredes kapitányhoz kapcsolódik, aki felesége hűtlenkedései miatt az asszonyt halálra ítélte. Feltehetően Krucsay engesztelésül állíttatta fel az oltárt, amely a passió minden eseményét bemutatja.
 

Báthori István Múzeum:
Az 1955-ben alapított múzeumnak a XVIII. század első felében épült barokk stílusú minorita rendház ad otthont. Jelentős régészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti gyűjteményei mellett szakkönyvtára, adat- és fotótára is várja az érdeklődőket. A Nyírbátor évszázadait bemutató állandó kiállítások mellett a múzeum olyan kuriózumokkal is dicsekedhet, mint a hazai reneszánsz művészet egyik legszebb alkotása, az 1511-ben készült főpapi ülőpad, az 1484-ből származó Báthory-címerkő vagy a Bethlen Gábor és Báthory Gábor erdélyi fejedelmekhez kapcsolódó tárgyak. Az állandó kiállítások mellett a múzeum saját és más múzeumok anyagából rendezett érdekes időszaki kiállítások várják egész évben a látogatókat.
 

Báthori Várkastély:
A kastélyt a Báthori család építtette. A XIV. században épült udvarházát a XV. század végén várkastéllyá alakították. Az előzetes kutatások szerint a mintegy 60 x 80 méteres területen belül több önálló palotaszárny és egyéb épület helyezkedett el a középső udvar körül. Az egész együttest palánk és árok övezte. A várkastély északi szárnyának közepén állt az északi (ebédlő) palota, amely erősen átalakított formában hosszabb ideje magtárként szolgált. Ez az épület a várkastély egyetlen, felmenő falaiban is középkori maradványokat őrző részlete, mely pusztulás előtti állapotában legalább három szintre tagolódott. Hatalmas, kétosztatú dongaboltozatos, terazzopadlóval borított borospincével rendelkezik. A felújított XV. századi várkastély épületében, a pince szinten helyezkedik el egy kőtár, régészeti tanulmányi bemutató tér és itt üzemel a középkori , korhű Reneszánsz Étterem is. A földszinten kiállító terekkel együtt egy turisztikai tájékoztató iroda került kialakításra. Az első emeleten szintén korhűen berendezett lakomaterem és hálószoba található. A tetőtérben légkondicionált konferenciaterem került kialakításra a legmodernebb technikai berendezésekkel felszerelve.