Csorna

Kedvesen, otthonhangulattal fogadja az utas embert múltjára és újkori változásaira joggal büszke Csorna. Nincs vára, hiányoznak a gótikus templomok és a barokk kastélyok, és mégis! A mértani formákból építkező tekintélyes temploma , a Monarchia korát idéző századvégi palotái, a mai építészet szellemében alkotott városháza irodaépület-együttese mindenkori városi szerepéről tanúskodik, még akkor is, ha ezt a rangot alig negyedszázada nyerte vissza. A szépen parkosított fő teret az Árpád-korban ide települt premontreiek XIX. században emelt, múzeumnak, kávéháznak, templomnak helyet adó palotája uralja. A premontrei prépostság épületében helytörténeti és gazdag néprajzi kiállítást rendeztek be. Megismerkedhetünk a csornai kékfestők és a döri fazekasok mesterségével is. A Szent István tér kiszögellésében találjuk a Jézus Szíve Plébániatemplomot. 1936-38 között épült a leégett Szent Ilona-plébániatemplom pótlására.

A tér déli oldalán a palotasor húzódik. Az emeletes házsor a XIX. század végén, a XX. század elején épült fel. A városképi szempontból jelentős házsor legértékesebb részei a keleti és a nyugati szélein álló saroképületek. A sokféle múltból a mai világra fordulva Csorna kincsei között emlegethető a termálvíz. 1700 m mélyről tör fel, 67 ˚C-os, természetes anyagokat tartalmaz, üdíti a gyógyulást keresőket. Csorna látnivalói Kiindulási helyszín: Szent István tér A Szent István tér Csorna központja. A tér két részből áll. A város főterén áll Csorna legjelentősebb műemléke, a premontrei prépostság, s a vele egybe épült templom. Későbarokk, klasszicizáló stílusú. Ez az épület legdíszesebb, leghangsúlyosabb része. A prépostság termei közül az egykor freskókkal diszített díszteremben értékes képzőművészeti alkotások vannak. A premontrei rendház északi szárnya ad helyet a Csornai Múzeum-nak. A múzeumban megtekinthetjük a "Csornai vásárok és mesterségek", a városi és népi kultúra évszázadai a Rábaközben című történeti-néprajzi állandó kiállítást. A premontrei templom nyugati homlokzata a rendházba van beágyazva. A templom keleti homlokzatán, a szentély mögött áll a torony. Az épületegyüttes 1995. évi tatarozásakor a templom vakolata alól román és gótikus részletek is előkerültek. Berendezése: barokk főoltár 1780, a szószék 1790 körül készült. A főoltárkép Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltártól balra áll a préposti trónus, fölötte a prépostság címere, Szent Mihály diadala. A bal oldali mellékoltáron Szerecsen Mária képe. A sötétbarna testszín miatt nevezik így. Feltehetően a czestochowai kegykép változata. 1757 körül került Csornára. A vele szemben álló Szent Vendel oltár képe 1874-ből származik. Az oltár tabernákuluma a bogyoszlói Kiss Ernő népművész faragása. A premontrei rendházzal szemben, találjuk a viszonylag fiatal kora ellenére műemlékileg védett, Jézus Szíve Plébániatemplom-ot. 1936-38 között épült, az 1790-ben leégett Szent Ilona plébániatemplom pótlására. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érződik. A templom déli homlokzatának falfülkéjében helyezték el a második világháború hőseinek és polgári áldozatainak emlékművét.

A Városháza (Polgármesteri Hivatal) 1981-ben épült. A hivatal első emeleti házasságkötő termének hátsó falán Salló István Csorna történetét bemutató alkotását láthatjuk. A terem másik ékessége Barabás László tűzzománc képe. Az életfát közrefogó ifjú párt ábrázoló művet az Énekek énekéből vett idézet teszi még hatásosabbá. A tér déli oldalán a Palotasor húzódik. Az emeletes házsor a XIX. század végén, a XX. század elején épült fel. A városképi szempontból jelentős házsor legértékesebb részei a keleti és a nyugati szélein álló saroképületek. Az Andrássy útról a Petőfi térre érünk. A téren Nagy Benedek alkotása: Petőfi Sándor szobra (1982). A szobor talán a legélethűbb Petőfi ábrázolás, hisz a költőről készült egyetlen dagerrotípiát vette alapul a művész. Külön érdekessége, hogy a Csornai Mofém öntödéjében készült, társadalmi munkában. A Petőfi térről a 86-os számú főútvonalon északra haladva a város végén találjuk az Őrangyalok temető-t. Továbbhaladva a termálfürdő-höz érkezünk. Vize 1.700 méterről tör fel, 67 o C-os. 1979-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyvízzé nyilvánította. Magas nátrium, kalcium, magnézium és kálium tartalmánál fogva mozgásszervi betegségek utókezelésére ajánlott A fürdő mögött nyári idényben kemping működik. A Petőfi térről déli irányban az Eszperantó úton továbbhaladva (86-os számú főútvonal) a Soproni útra érünk (85-ös számú főútvonal).

A két út kereszteződésében egy térszerűen kiszélesedő területen 1780-ból való Mária-oszlop áll. Magas, hajfonatokkal díszített talpazaton Szent Flórián, Szent Donát és Szent Sebestyén. Közülük barázdált oszlop emelkedik ki, tetején Mária ülő alakja kezében a gyermek Jézussal. Sétánkat a Soproni úton nyugat felé folytatva, az egyik ház utcai kapuja fölött két befalazott ágyúgolyót találunk. A golyók között 1972-ben elhelyezett emléktábla hirdeti eredetüket: "Ezek az ágyúgolyók az 1849. évi június hó 13-án a város falai között vívott győzedelmes csatában e házba lövettek be. Rábaközi magyar! Mikor a dicső nap ezen emlékeit szemléled, hazafias érzéssel gondolj hősiesen küzdött és elesett honvédeinkre!" Az utca szemközti oldalán áll a Városi Könyvtár. A könyvtár 1996-ban költözött be a felújított épültbe. Szolgabírói hivatalnak készült az 1920-as években, s ezért homlokzatát Sopron vármegye címere díszíti. A könyvtár 60 ezres állománnyal rendelkezik (könyvek, folyóiratok, hangzó anyagok, mikrofilmek). A könyvtárral szemben nyílik az autóbusz pályaudvarra vezető Kossuth utca. A pályaudvar előtti füves területen a csornai Herczeg Zoltán plasztiká-ját állították fel 1990-es évek elején.

Az Erzsébet királyné utca vonalát megtöri a kelet-nyugati irányú Köztársaság utca. Az utcában áll az evangélikus templom. 1930-ban Klemens Antal csornai építész tervei szerint készült. Visszatérve az Erzsébet királyné utcába, a 69-es szám alatt működik a csornai malom. A csornai gyáripar egyik első létesítménye, s így a helyi ipartörténet ma is üzemelő emléke. Az Erzsébet királyné utcával párhuzamos utca a Kmety György utca. A 11. számú házon emléktáblát találunk. Felirata: "Az 1848-as szabadságharcosok és Kmetty György emlékére." Az emléktáblát a csornai csata hajnalán városunkba lépő honvédek egyik útvonalán (a nagyutcai kertek alján = Kmety utca) helyezték el. Az emléktáblánál nyíló Honvéd utcán folytatva utunkat, a Bartók Béla útra érünk. A kereszteződésben 1757-ből származó Mária-szobor áll. A Soproni úton található a Hunyadi János Gimnázium épülete. A gimnáziummal szemben találjuk a Szent Antal temetőt. A temető bejáratánál áll a Páduai Szent Antal kápolna. 1727-ben épült. Romantikus stílusát az 1890-es restaurálás során kapta. A temető bal oldalán, a nyugati harmad közepén találjuk az 1919-es terror áldozatainak emlékművét.