Nyugat-Dunántúl


Régió: Nyugat-Dunántúl
Földrajzi tájegység: Kemenesalja
Megye: Vas megye


Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. Írásos formában először 1252-ben említik, de alapításának pontos ideje nem ismert. A XIII. század közepén két település alakult itt ki. Pórdömölk a jobbágyok és szolgálók faluja, míg Nemesdömölk a jómódúak, nemesek lakhelye lett. A XIII. században a településen bencés apátságot hoztak létre, mely a XVI. századra már messzeföldön híres búcsújáróhelyjé vált. Az apátság „csodatévő kegyszobrát” a török támadások idején elmenekítették. Ezt követően a hitéletet Koptik Odó apát lendítette fel ismét, ki az ausztriai Máriaczellből az ottani kegyszobor másolatát hozta magával. A kegytemplomot, melyet szintén máriaczelli mintára építettek, 1755-ben szentelték fel. 1755-ben épült a Kálvária, melynek átadásával végre teljessé vált a búcsújáróhely. A XVIII. század végétől a város egyre inkább benépesült, iparosai, kereskedői, híres vásárai és sóraktára révén hamarosan a környék központjává vált. 1830-ban megalkult a Kemenesaljai Casino, majd a település a XIX. század közepétől járási székhely lett. A vidéket ekkor érte el a vasút. Kiscell a századfordulóra személy- és áruforgalmával vasúti csomóponttá, áruelosztó és átszállóhellyé vált. Ettől kezdve népessége szinte robbanásszerűen nőtt. A két település: Kiscell és Nemesdömölk 1904-ben Celldömölk néven egyesült. 1950-ben Alsóságot, majd 1978-ban Izsákfát csatolták Celldömölkhöz, mely így 1978 január 6.-án kapta meg a városi rangot, s válhatott 12 ezer lakosával Kemenesalja központjává. 1883-ban Celldömölkön született Gáyer Gyula botanikus és jogász, ki korának kiemelkedő botanikusaként a Ság hegy flóráját kutatta. Kresznerics Ferenc katolikus esperes és líceumi tanár elsőként vált a Magyar Tudományos Akadémia vidéki tagjává. Sírja az alsósági temetőben található. Gáyer Gyula nevét ma is két általános iskola viseli, Kresznerics Ferenc pedig a könyvtár névadója. Celldömölk nyugati határához érkezve ma is megtekinthetők a XII. századi apátsági romtemplom megmaradt falszakaszai. A település műemlékei közül kiemelkedik a Szűz Mária-kegytemplom, melyet 1747-48-ban építettek. Koptik Odó apát a „Csodatévő Kegyszobor” számára külön kápolnát építtetett és a sekrestye felett kincstárat hozatott létre. A kegytemlpom mellett található a volt bencés apátság épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal működik. A templom mögött áll az 1755-ben épült Kálvária, a templom előtti téren pedig az 1836-ban elkészült Szentháromság-szobor található. A város kiemelkedő rendezvényei: a szeptember 12.-éhez - Mária naphoz - köthető búcsú; az ősszel megrendezésre kerülő Sághegyi Szüreti Napok; a májusi Kráterhangverseny a Ság hegyen; a Színházi Találkozó és Fesztivál a Soltis Lajos Színház szervezésében; a Kemenesaljai Művészeti Fesztivál; a zeneiskolai Kórustalálkozó; a Nemzetközi Vulkán-footballfesztivál; valamint a településrészek önálló rendezvényei: az Alsósági Tavaszi Napok és az Izsákfai Falunap.


Ajánlott sétaútvonalak:
Találkozó helye: Tourinform-Celldömölk Iroda (Sport utca 8.) - Helyi-járattal kirándulás a város melletti Ság hegyre (6. megálló), mely gyalogosan 45-50 perc alatt érhető el. Buszmegálló közvetlenül az iroda előtt. - A Ság hegy nevezetességeinek megtekintése: Kráter, Trianoni Emlék-kereszt, Sághegyi Múzeum, Eötvös Emlékoszlop, Eötvös Inga, Madártani és geológiai tanösvény - Ebéd és borkóstoló a Ság hegyen. - A visszautat követően Celldömölk nevezetességeinek megtekintése: Szűz Mária R. K. templom és a mellette lévő Kálvária épülete, Mosdonyskanzen, Romtemplom… - Városnézés után visszaérkezés a Tourinform Irodához, ahol a Vulkán Gyógy- és Élményfürdőben 2 órás fürdőzési lehetőséggel zárható a kirándulás.